A Facebook-on olvastam egy rövidke írást arról, hogy időhiány miatt milyen nehéz nekiállni a December napjai albumnak és hogy nincs is semmi értelme, nincs megörökíthető fotótéma, és az egész egy nagy kirakat és nincs mögötte semmi.
Napokig gondolkoztam ezen... tényleg rohanás van, de ha átadjuk magunkat a rohanásnak, nem is lesz szép az ünnep. A gondolkodás eredményeképp arra jutottam, hogy leírom egy külön bejegyzésben, hogy én miket fényképeztem le (bár ezek a fotók az előzőleg bemutatott, már kész oldalakon is láthatók). A listát bővíteni fogom. Csak azokat a fényképeket írom le külön, amelyek úgymond "érdektelenek", nem ünnepi pillanatok, nincs bennük semmi extra és nem kirakat. Hátha ezzel egy kis lendületet adok azoknak, akik azt hiszik, hogy most feltétlenül valami nagy durranással kell előállni, csak csillogó és ünnepi fotókat lehet készíteni. Akkor jöjjön a listám:
- a Kisposta előtt esik az eső
- Keve felmondja nekem a megtanult verset
- a férjem kirakózik
- Keve megkeni a kenyeret reggel
- akciós narancs a Tescóban
- Soma kalácsot eszik
- száradnak a zoknik a radiátoron
- sütöttem vajas-sajtos kiflit
- várok a postán a csomagomra
- egy szép épület
- a gyerekek pirosban mentek iskolába
- karácsonyfa az utcán
- varjak a panelok előtt
- tejeskávém
- Keve ül a lépcsőn
- Soma legózik
- a tábla csoki, amit a Mikulástól kaptam
- a Kikben a férjem egy plüsshernyót tekert magára
- Keve előveszi a laptopot
- kiszakadt lyuk a kabát ujján
- Keve olvas
- hajmosás
- körömvágás
- forró narancsitallal az asztalnál
- indulnak a fiúk a suliba
- leszedtem a címkéket a Mikulástól kapott zoknikról
- kiválogattam a kamrában az égőket
- még mindig nyílik a fehér levendula
- sok ezüstszínű autó parkol egymás mellett
- a férjem dogákat javít
- besüt a nap az ablakon
- Keve leckét ír
- Soma tanul
- a karácsonyi csomag, amit a "régi xszemes" társaságban kaptam
- ebéd
- Soma útra készen
- a házunk reggel
- kilátás a konyhaablakból
- romok a tűzhelyen
S hogy ennek van-e értelme, mindenki döntse el maga. Nekem személyes tapasztalatom, hogy az ilyen fotók igenis kellenek. Évek óta készítek fényképeket "csak úgy", a semmiről. Jó ezeket visszanézni és rádöbbenni, hogy jé, ilyen volt a szoba anno, ilyen volt a függöny a konyhában, de furcsa volt a kerítés és tényleg, volt ilyen ruhám is, meg hogy az a virág milyen kicsi volt. Aki nem hiszi, próbálja ki, csak idő kérdése, és ezek a "semmitmondó" képek érdekesek lesznek.
Sok sikert és az elkeseredetteknek kitartást és fel a fejjel!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
Ányi, bár én nem az elkeseredettek közé tartozom, de köszönöm a posztodat. Egyetértek vele. Jók a képötletek is, köszi. Jó, hogy megírtad. Szeretem.
Nahát, hogy mennyire igazad van ! Én évek óta csinálom az "érdektelen " fotókat, amik magányos estéken simogatják a lelkem.
Én két évnyi Project Life albumot töltöttem meg ezekkel a semmiségekkel, és igazán megérte! Imádjuk, a gyerekek is kérik néha, hogy nézegessük meg az albumokat.
Bár a DD-be én próbálok inkább a karácsonnyal, év végével kapcsolatos dolgokat tenni, észrevenni, de ilyenkor a hétköznapi életben is sok ilyesmi van: az iroda telepakolva kiküldésre váró karácsonyi ajándékokkal, a boltok, utcák feldíszítve, a csak ilyenkor hordott mikulásszán-fülbevalóm, még a trolit is a Télapó vezeti :)
Nagyon tetszenek az ötletek! Én most készítem az első albumomat, de azt hiszem, hogy jobban fognak később visszatekintve érdekelni ezek az apróságok, mintha azt dokumentálnám, hogy 2014 decemberében minden nap vmi karácsonyi kötelező elemmel pózoltam :)
Na jó! Csak irigykedem! :) Pózolnék én szívesen, de a december néha száradó zokni és akciós narancs, s nem mindig csak piros alma, mogyoró :)
Megjegyzés küldése